KÜLÖNFÉLE ÉRDEKES JÁTÉKOK

KALEIDOSZKÓP

OKTASZKÓP

Az oktaszkóp eltér a kaleidoszkópok felépítésétől. Míg a kaleidoszkópnak szüksége van üvegdarabokra a tárgy belsejében, addig az oktaszkóp a külső képekből, tárgyakből készít egy vegyített, színekből és formákból készült mintát.

A kaleidoszkóp minden korosztály számára egyformán kedves játékszer. Fény felé tartva és lassan forgatva, színes üvegcserepek alkotta, folyton változó, gyönyörű mintákat varázsol elénk.

ROVARSZEM

A mellékelt fotó hűen demonstrálja azt a képet, amit mi is láthatunk, ha van egy ilyen játékunk!

KELJ FEL! PÖRGETTYŰ

A fotó jól demontrálja a mozgás folyamatát és végeredményét. A fején kezd pörögni, és a végén talpra áll.

MÁGNESES PÖRGETTYŰ KÉT KÍGYÓVAL

A pörgettyű hegye mágnesként működik. Tegyük keresztbe egymáson a lemezkígyókat, és a találkozási pontnál hozzuk mozgásba a pörgettyűt. A kígyók megelevenednek.

CSIPEGETŐ CSIBE

       
KACSAPATTINTÓ

  

ZENÉLŐ SZERKEZETEK

FACSIGA

 

A játék menete:

A csigát megtámasztjuk a hüvelykujjunkkal, egészen a hegyénél, a mutatóujjunkkal pedig a tetejét. Így tartjuk szilárdan, miközben a csiga hegye a földön áll, majd megrántjuk a zsineget, hogy forgásba hozzuk. Kis gyakorlással hatalmas fejlődést érhetünk el!

A csiga "természetes" játék, melynek egyszerű tánca megmagyarázhatatlanul erős örömet okoz szemlélőjének, ezért nem lehet megunni. Ezenkívül számtalan különböző feladatot is végrehajthatunk vele. Például fölvehetjük a földről, miközben forog.
Ezt úgy tehetjük meg, hogy a földre helyezzük kézhátunkat, oly módon, hogy a pörgő csiga két ujjunk közé essen, majd végigvezetjük ujjaink tövéig, végül egy gyors mozdulattal a tenyerünkre "lapátoljuk", ahol tovább forog. Átvehetjük még egyik kezünkből, a másikba, letehetjük egy asztalra stb.

Futtatás. A csigák ostorozásához érezni kell a forgásukat, egy szíj vagy zsineg (kétrét hajtott) segítségével, szinte a végtelenségig pörgethetők. Ugyanezzel a módszerrel lehet őket elmozdítani, ez a versenyeken elengedhetetlen követelmény, ahol a csigák futtatása nagyon mulatságosan néz ki, különösen akkor, ha nem irányítják ügyesen, és a csigák egymás útjába kerülve, "balesetet" okoznak, ezzel egy kis megtorpanásra kényszerítve magukat.

Nem egyszerű feladat a facsigával űzhető rengeteg játék közül csupán néhányat kiemelni és ajánlani.

Lássuk talán a "körjátékot". Ezt a változatot már az ókor óta ismerik, és gyakorlatilag az egész világon elterjedt. A játékosok száma nincs korlátozva, és minden résztvevő több csigával is játszhat, ha egyébként túl sűrűn, gyorsan cserélődnének. Kezdetnek rajzoljunk egy kb. egy méter átmérőjű kört a földre, majd döntsük el sorshúzással a játékosok sorrendjét. Az első játékos megpörgeti a facsigáját a kör belsejében, a második ugyanezt teszi, de úgy, hogy a csigájával megpróbálja eltalálni az ellenfelét, és kilökni azt a körből. Amikor már minden résztvevő megpörgette a csigáját, az első játékos gyorsan visszaszerzi a sajátját, forgásba hozza, és megpróbálja vele kilökni a körből a többiekét. Más esetben (ettől kezdve ez az első játékosra is vonatkozik), ha egy játékos csigája elhagyja a kört, az kiesik a játékból, és zálogot kell adnia (előzetes megállapodás szerint). Az a játékos, akinek a csigája a körön belül marad, folytathatja a játszmát.

A következő játék a "számok". Mint az előzőben, itt is egy elég nagy kör felrajzolásával kezdjük, amiben a csigáikat pörgetik a játékosok. Ezenkívül kell húznunk egy másik kört is az első köré. A két kör közötti részt osszuk tíz különböző nagyságú részre, majd rendeljünk hozzá értékeket. A legkisebb szektor 10 pontot ér, és ahogy méretük növekszik, úgy csökken az értékük, így jutunk el a legnagyobbig, ami csupán egy pontot ér. A játékosok egyszerűen csak megpörgetik a csigáikat az első kör belsejében, majd feljegyzik annak a mezőnek az értékét, melyhez a legközelebb állt meg. Ha egy csiga az egyik mező belsejében áll meg, pontszáma a mező értékének kétszerese lesz. Ha viszont a csiga a külső körön kívül áll meg, a játékos meglévő pontjaiból annyit kell levonni, amennyi a legközelebb lévő mező értéke.

A képek és a leírások a http://www.jatekanno.hu/ oldalról származnak.